Műgyanta az alapoktól: Műgyanták

A műgyanta, vagy más néven szintetikus gyanta, a növényi gyantákhoz hasonló tulajdonságú, mesterséges anyagok gyűjtőfogalma. Népszerűségük nem véletlenül töretlen, hiszen ipari, orvosi és művészi felhasználásuk is egyre elterjedtebb. Bemutatjuk a gyakori gyantafajtákat és felhasználási területüket. Részletesen szó lesz a hobbi felhasználású gyantákról, hogy mi alapján válasszuk és hogyan használjuk.

Poliuretán gyanta
Igen kedvelt a rendkívül gyors kötési ideje miatt. Jól használható prototípus vagy sorozatgyártás pl ipari alkatrészek esetén. Alacsony viszkozitásának köszönhetően részletgazdag darabok készítésekor szintén ideális. Utómunkálása (vágás, csiszolás, polírozás) is nagyon egyszerű. Nem transzparens, általában fehér vagy csontszínű, de pigment porral színezhető.

Poliészter gyanta
Ebből is több típus létezik, de az öntőgyanta a legismertebb, és ez hasonlít a leginkább az epoxi öntőgyantákra. Előnye, hogy nem annyira érzékeny a pontos mérésre (lehet játszani a katalizátorral). Hátránya, hogy nagy mértékben zsugorodik, rendkívül büdös stb…

UV gyanta
Hobbi felhasználók körében legalább olyan népszerű mint az epoxi gyanták(és bár sokan nem tudják, de az ipari felhasználása is jelentős). Kisebb, és vékonyabb öntvények esetében érdemes használni. Előnye, hogy gyorsan megköt, hátránya, hogy a kötéshez egy UV lámpa elengedhetetlen. Az UV gyanta kötéséhez ugyanis 1-2 perces intenzív ultraibolya fénnyel való megvilágítás szükséges. Emiatt vastagabb és nagyobb öntvények nem hozhatóak vele létre, mert egy bizonyos vastagságon nem jutna át az UV fény. Ezért használjuk ékszerek vagy fedőréteg öntéséhez.
Az Uv gyanta ugyan jóval lassabban, de természetes fényben is meg tud szilárdulni. Ezért mindig fénytől elzárva tároljuk, és felbontás után a csomagoláson jelzett ideig használjuk!

Epoxi gyanta
Hobbi kategóriában ez a legnépszerűbb gyanta. Ezen belül is rengeteg típus létezik, de amit a legtöbben ismernek és használnak azok az egy- vagy többkomponensű művészgyanták (Resin-art). Ez mit is jelent pontosan? Két komponenst kell tökéletes arányban kimérni és összeönteni. Az ”A” komponens általában a gyanta, a ”B” komponens a térhálósító. Az arányokat térfogat vagy tömeg alapján is mérhetjük, ez gyantánként változhat. A két komponens összekeverése után beindul egy kémiai folyamat amitől a gyanta meg fog szilárdulni.

Mi alapján válasszunk gyantát?
– Kötési idő 24-48 óra (lassú vagy gyors kötésű)
– Viszkozitás
Ha alacsony viszkozitású a gyanta, könnyebben folyik és részletgazdagabb darabokhoz is használható.
Ha magasabb viszkozitású a gyanta, jobban használható ha tovább szeretnénk egy munkán dolgozni.
– Keverési arány alapján pl 1:1, 2:1 vagy 3:1 arányban kell összekeverni a két komponenst, ez gyantánként eltérő lehet.
– UV stabilitás: ha nem szeretnéd, hogy a napfénytől megfakuljon vagy besárguljon a kiöntött darab, válassz UV stabil gyantát. Ellenkező esetben pár hónapon belül, de rosszabb esetben akár néhány nap alatt is besárgulhat az öntvény.
– Öntési vastagság: a művészgyantákat általában 2-5 mm, de maximum 10 mm vastagságig lehet használni.

Nézzük, hogy is lesz a két komponensű gyantából, például egy medál:
– Veszünk egy 2:1 arányban keverhető gyantát.
– Tömeg alapján kimérünk az A komponensből (ez a nehezebb/sűrűbb) 20 g-ot, a B komponensből 10 g-ot. Tehát az 2:1 ezt jelöli, hogy az egyikből azaz az A komponensből tömegre kétszer annyit mérünk ki, mint a B komponensből. Fontos, hogy a kimért mennyiség pontos legyen, mert a helytelen arányok lassíthatják a kötési időt, de előfordulhat, hogy ragacsos lesz a végeredmény, vagy meg sem szilárdul teljesen.
– Keverjük tökéletesen össze a két komponens. Ez a kimért mennyiségtől függően 2-5 perc, de akár 5-10 perc is lehet. Alaposan keverjük át az alját is. Akkor tökéletes ha teljesen víztiszta és átlátszó lesz a végeredmény.
– A komponensek összekeverésével beindul a kémiai reakció. A gyantával egészen a csomagoláson jelzett fazékidőig tudunk dolgozni.
– A fazékidő beállta előtt öntsük az előkészített szilikon formába, vagy alapra a gyantát. Előtte pigment porral színezgetjük, de tehetünk bele csillámot, medált, apró tárgyakat vagy virágokat stb…. (a színezéssel/ dekorálással később részletesen foglalkozunk)
– Ezután a gyanta kötési idejétől függően 24-48 óra alatt megköt a kiöntött darab.
– Vegyük ki a formából az öntvény és hagyjuk pihenni még legalább 2-5 napig, hogy tökéletesen kemény és karcálló legyen.
– Az öntvényt még csiszolással/ polírozással vagy fedőréteggel javíthatjuk. (ezekről a lépésekről későbbi részekben még részletesen beszélünk)

Mi az a fazékidő: Más néven edény vagy felhasználhatósági időnek is nevezik. A két komponens összekeverésével beindul a kémiai reakció. Az anyag folyamatosan melegszik, nő a viszkozitása és végül nem tudunk vele dolgozni. Egyre sűrűbb/gélesebb lesz az állaga, míg végül nem tudunk az anyaggal tovább dolgozni.

Mire érdemes még odafigyelni?
– Páratartalom: A gyanta nem szereti a magas páratartalmat. A munkafolyamat és kötési idő alatt is az 50% alatti páratartalom az ideális. Ha ennél magasabb, akkor páralecsapódás jöhet létre a munkánkon, amit ugyan lehet javítani, de a felesleges plusz munka elkerülése érdekében célszerű erre is odafigyelni.
– Megfelelő hőmérséklet: A gyanta szempontjából 20-25 Celsius- fok az ideális. Ha ennél hidegebb helyen szeretnénk önteni, a gyanta nem fog tudni megkötni. Ezen kívül a legtöbb gyanta 5 Celsius fok alatt kikristályosodik. Persze ilyenkor sem kell kidobni. A gyantát flakonnal együtt tegyük egy fazék forró vízbe, majd alaposan keverjük át. Ezután újra használható lesz. A túl meleg sem éppen szerencsés, ilyenkor ugyanis túl gyorsan fog végbemenni a kötési idő. Azaz rövidebb ideig tudunk a gyantával dolgozni.

FONTOS!
Korábbi részben részletesen bemutattuk, hogy milyen védőfelszerelésre van szükség, gyantaöntés közben, illetve hol érdemes gyantázni. Ne feledkezzünk meg erről sem, a gyanta egy nagyon izgalmas, ugyanakkor veszélyes hobbi!

Kövess minket facebook és instagram oldalainkon, illetve facebook csoportunkban, ahol segítünk eligazodni a műgyantázás világában minden kezdőt 🙂
Még nem olvastad a Műgyanta az alapoktól első részét? Akkor kattints ide, és pótold be!